Amit fontos tudnod az önismereti munkáról

Ha azért fordulsz hozzám, mert például a férjed vagy párod alkohol- vagy drogfüggő, nagyon fontos tisztázni: őt nem tudjuk megváltoztatni. Senkit nem tudunk megváltoztatni rajtad kívül.

Az önismereti munka arról szól, hogy te magadban keresed a válaszokat:

• Miért olyan nehéz elengedni valakit, aki árt neked?

• Miért ragaszkodsz egy kapcsolatban akkor is, ha az fájdalmas?

• Hogyan tarthatod meg a saját határaidat és méltóságodat?

  
  

Az is előfordulhat, hogy amikor te változol – amikor tudatosabb leszel, erősebb határokat húzol, másképp reagálsz –, akkor a környezeted is kénytelen lesz változni. Ez azonban mindig következmény, nem cél. A fókusz kizárólag rajtad van: a saját döntéseiden, érzéseiden és erőforrásaidon.

Fontos kiemelni, hogy a terápiás munka nem varázspálca, és nem rózsaszín szemüveg, amely egyszerűvé és fájdalmaktól mentessé teszi az életet. A terápia nem törli el a nehézségeket, és nem mentesít a kihívások alól. Ami azonban lehetséges: új eszközöket, új nézőpontokat és erőforrásokat ad, amelyek segítségével jobban tudjuk kezelni az élet terheit. A világ tehát nem válik könnyebbé, de mi magunk megtanulhatunk rugalmasabban és tudatosabban jelen lenni benne.

A megfelelő mentális szakember megtalálása sokszor hasonlít a párválasztáshoz: nem biztos, hogy az első találkozásból lesz hosszú távú kapcsolat. Előfordul, hogy több szakembert is ki kell próbálni, mire rátalálunk arra, akinek a stílusa és módszerei valóban illeszkednek hozzánk. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a terapeuta nem a barátunk vagy barátnőnk – egészen más a szerepe. Nem kell őt „szeretni”, és nem is az a dolga, hogy szórakoztasson vagy mindig kedves legyen. Az ő feladata az, hogy olyan helyzeteket, gondolatokat és érzéseket játsszon velünk végig, amelyek a valóságban is előfordulnak, és amelyeket így biztonságos közegben gyakorolhatunk.

A saját önismereti utamon három különböző szakemberhez jártam. Mindhárman más stílusban dolgoztak: az egyik könnyedebb, beszédesebb volt, a másik inkább komoly és fegyelmezett, a harmadik pedig meleg, szeretetteljes légkört teremtett. Élethelyzeteimhez és akkori állapotaimhoz igazodva mindhárman sokat segítettek. Ami közös bennük: mindig kihozták belőlem a maximumot. Megdolgoztattak – de én is őket. Őszinték voltak, világosan elmondták, mire számíthatok és mire nem.

Heti rendszerességgel jártam az ülésekre, és mindig igyekeztem, beletettem, amit tudtam – még akkor is, amikor kényelmetlen volt. Beszéltem olyan dolgokról, amikről legszívesebben hallgattam volna, vagy amikről már azt hittem, nem bírok többet mondani. Volt olyan is, hogy egy-egy ülés után annyira pörgött és sistergett az agyam, hogy alig találtam haza, annyira kimerített a folyamat. Mindez csak azt mutatja, hogy az önismereti munka valódi, komoly munka – időt, energiát és bátorságot kíván.

Hogyan zajlik a pszichológiai munka nálam?

Ez az írás azért készült, hogy pontos képet kapj arról, mi történik, ha hozzám fordulsz egy élethelyzeti problémával.

Nem misztikumról, nem "csodáról" van szó, hanem egy átlátható folyamatról, amelynek minden lépése érthető és követhető.

1. Kapcsolatfelvétel és keretek tisztázása

• Első beszélgetés (általában online konzultáció).

• Itt tisztázzuk: mi az, amiben segítséget keresel, mi a célod.

• Megbeszéljük a kereteket: időpont, gyakoriság, titoktartás, díjazás.

• Fontos: már az elején tiszta szerződésünk van arról, hogyan dolgozunk együtt.

2. A probléma és a cél meghatározása

• Az első üléseken feltárjuk, pontosan mi a helyzet, amiben elakadtál.

• Részletesen megnézzük: milyen körülmények, gondolatok, érzelmek és viselkedések kapcsolódnak hozzá.

• Ezután kitűzzük a célt: hogyan szeretnéd, hogy változzon a helyzeted, mit szeretnél másképp érezni/cselekedni.

A cél soha nem "absztrakt boldogság", hanem konkrét, elérhető, mérhető irány.

3. Az ellenállások felismerése

• Amint közeledünk a valódi problémához, gyakran megjelenik az, amit ellenállásnak hívunk.

• Példák: halogatás, "elfelejtettem a feladatot", düh vagy kényelmetlenség egy téma kapcsán.

• Ezek nem hibák, hanem jelzések: itt van valami, amit a tudattalanod védeni próbál.

A pszichológiai munka lényege az, hogy ezeket ne kikerüljük, hanem tudatosítsuk, és lassan átformáljuk.

4. Projekciók és mintázatok feltárása

• A kapcsolatunkban, az ülések során régi mintáid újraéledhetnek.

• Például úgy érzed, ítélkezem, vagy épp túlságosan elfogadó vagyok – ezek sokszor nem rólam szólnak, hanem korábbi élményeid tükröződnek bennem.

• Ezt nevezzük projekciónak.

Ez nagyon hasznos, mert itt és most, biztonságos keretben tudjuk "kézbe venni" a múltból hozott mintázataidat.

5. A felismerésektől a feldolgozásig

• Gyakran lesznek aha-pillanataid: "Most már értem, miért csinálom ezt!"

• Fontos tudnod: a felismerés csak az első lépés.

• A valódi változás a feldolgozásban történik: amikor újra és újra tudatosan figyelsz a régi mintára, és gyakorlod az új válaszokat.

Ez időt, ismétlést és türelmet igényel – de ez a valódi munka, ami tartós változást hoz.

6. Energiák felszabadítása

• Sokszor észrevétlenül rengeteg energiát kötsz le azzal, hogy érzéseket, gondolatokat, vágyakat elnyomsz.

• Ez kifáraszt, szorongást, testi tüneteket okoz.

• Az önismereti munkában ezek fokozatosan tudatosulnak, és az így "felszabaduló" energia újra rendelkezésedre áll.

Több kreativitás, életkedv, rugalmasság jelenhet meg az életedben.

7. Az átalakulás munkája

• A folyamat során lassan:

  • meglazítjuk, ami merev volt,

  • felszabadítjuk, ami kötve volt,

  • és tudatosabbá tesszük, ami eddig rejtve volt.

• Ez nem gyors "javítás", hanem valódi átalakulás.

A pszichológiai munka gyümölcse: több szabadság, több választási lehetőség, több erőforrás az életedben.

Mit várhatsz tehát?

• Nem kész megoldásokat, hanem eszközöket és tükröt.

• Nem gyors csodát, hanem fokozatos átalakulást.

• Nem egyedül, hanem partnerségben végzett munkát.

Ez a folyamat néha nehéz, néha kényelmetlen, de mindig értékes.

És minden egyes alkalom, minden apró felismerés, minden kis lépés része annak a munkának, amely közelebb visz ahhoz, hogy szabadabban, tudatosabban és teljesebben élj.

Miért nevezzük munkának a legtöbb önismereti utat?

Amikor az emberek először kezdenek coachingra járni, gyakran „csak beszélgetésnek” képzelik el azt. Leülsz egy szobában, vagy mostanában egyre inkább egy képernyő elé, elmeséled a történetedet, és valahogy jobbá válnak a dolgok. De ha valaha hallottad a coachodat, a pszichológusodat azt mondani, hogy „ezen dolgoznunk kell”, talán eltűnődtél: miért nevezik munkának?

A mindennapi életben a „munka” kellemetlen dolognak hangozhat – egy tehernek, kötelezettségnek. De a mélységi megértésben a „munka” szó különleges jelentést hordoz. Az elmében történő változás létrehozásához szükséges erőfeszítésre utal.

Gondolj arra, hogyan határozza meg a fizika a munkát: erő kifejtése ellenállással szemben, amely valamit egyik helyről a másikra mozgat. Ha nekifeszülsz egy sziklának, nyomod teljes erődből, de az nem mozdul, akkor nem történt munkavégzés. Csak akkor mondhatjuk, hogy dolgoztunk, amikor az ellenállást legyőzzük és valami elmozdul.

A coaching, vagy a klasszikus pszichoterápia ezt a metaforát használja. A tudattalan elméd olyan tájhoz hasonlít, amely tele van nehéz sziklákkal – régi minták, elföldelt emlékek, megoldatlan konfliktusok. Nem mozognak könnyen. Pusztán azt kívánni, hogy eltűnjenek, nem elég. Hogy megváltoztassuk a pozíciójukat – hogy tudatossá tegyük a tudattalant, hogy meglazítsuk a régi csomókat, hogy átirányítsuk a lelki energiát – erőt kell kifejteni az ellenállás ellen.

Ez a coaching „munkája”.

A következő bejegyzésekben megvizsgáljuk, mit jelent valójában ez a munka: ellenállás, projekció, feldolgozás, és a lelki energia felszabadítása. A végére látni fogod, miért nevezik ezt a mentális folyamatot munkának.

Ellenállás – a belső zárak, amelyeket feszegetünk

Az egyik első dolog, amit a kliensek észrevesznek a coachingban, egy furcsa paradoxon: éppen azokat az igazságokat kerülik el, amelyek felszabadíthatnák őket. Ezt az elkerülést nevezik a pszichológusok ellenállásnak.

Az ellenállás nem lustaság, és nem is makacsság. Az elme automatikus módja arra, hogy a fájdalmas igazságokat távol tartsa a tudatosságtól. Ez a pszichológiai megfelelője annak, amikor a szemhéjaid hirtelen összehúzódnak, ha tűz a nap.

Észreveheted ezt az ellenállást, amikor:

- Hirtelen elfelejtesz említeni valami fontosat a coaching beszélgetésben.

- Álmos leszel egy kritikus pillanatban.

- Ragaszkodod ahhoz, hogy „ez nem igazán fontos”, annak ellenére, hogy a pszichológusod másként gondolja.

- Témát váltasz, éppen amikor valami kellemetlen felmerül.

Ezek nem kudarcok. Ezek magának a coaching folyamatnak az anyagai. Az ellenállás megmutatja, hol vannak kirakva az elme rejtett „tilos a belépés” táblái.

Miért állunk ellen? Mert egykor bizonyos igazságokkal való szembenézés elviselhetetlen lett volna. Egy gyermek, aki elhagyatottnak, dühösnek vagy megszégyenítettnek érezte magát, talán elfojtotta ezeket az érzéseket, hogy túlélje.

De felnőttként ugyanezek a védekezések korlátoznak minket. Az önismereti munka egyik célja, hogy óvatosan, lépésről-lépésre nyissuk ki a bezárt ajtókat, hogy mindig egy kicsivel több fényt elviseljünk anélkül, hogy minden alkalommal összeszorítanánk a szemhéjunkat.

Néha az ellenállás frusztrálja a klienseimet: „Miért kerülöm el folyamatosan éppen azt, amivel szembenézni jöttem ide?” De az ellenállás nem ellenség – hanem térkép. Ahol ellenállás jelenik meg, ott kell történnie a munkának.

Ha kapcsolódik hozzád a téma, szeretnél beszélni róla, keress meg, foglalj időpontot itt:

https://www.evarozsa.eu/booking-online