Menopauza és az agy: Amit mindenkinek tudnia kellene!

Mi történik velem?” – ezt a kérdést rengeteg nő teszi fel magának a menopauza körüli időszakban. Nemcsak a test változik meg ilyenkor, hanem valami a gondolkodásban, az érzelmekben, a memóriában is más lesz. Elfelejtünk neveket, elkalandozunk egy beszélgetés közepén, nehezebben koncentrálunk, és egy-egy mondatot akár négyszer is el kell olvasnunk, mire megértjük.

Sokan csak legyintenek: „biztos csak fáradt vagyok” – de a háttérben valójában komoly biológiai és idegrendszeri folyamatok zajlanak.

Ahogy egyre többet foglalkozom a menopauzával pszichológusként és nőként is, egyre világosabb számomra: erről beszélnünk kell. Nemcsak hormonokról, hőhullámokról vagy ciklusváltozásról – hanem az agyról is. Arról, hogy mi történik a női aggyal ebben az időszakban, és hogy miért fontos erről többet tudnunk. Mert nem „csak képzeljük”, amit érzünk – és nem is csak egyéni gyengeség.

Ez a bejegyzés azoknak szól, akik szeretnék megérteni, miért változik meg az agy működése a menopauza idején – és mit tehetünk azért, hogy ebben az új szakaszban is jól legyünk testben, lélekben és fejben.

Az egyetemen az egyik kedvenc tantárgyam a pszichobiológia (angolul biological psychology – az agy, az idegrendszer és a viselkedés kapcsolatát kutató tudományág) volt. Lenűgözött, hogyan hatnak a biológiai folyamatok a gondolkodásunkra, az érzelmeinkre, és hogyan formálják a viselkedésünket. Ezért is figyeltem fel Lisa Mosconi neurológus kutatásaira és könyvére (The Menopause Brain), amely tudományos alapossággal mutatja be, hogyan változik az agy a menopauza során.

Tudtad, hogy a menopauza nemcsak hormonális változásokat okoz, hanem szó szerint átalakítja az agy szerkezetét és működését is?

A legújabb kutatások szerint a nők agya ebben az életszakaszban jelentős biológiai változásokon megy keresztül, amelyek hatással lehetnek a memóriára, a koncentrációra, a hangulatra – sőt, akár az Alzheimer-kór kockázatára is.

Mi történik az agyban a menopauza alatt?

Lisa Mosconi kutatásai PET-képalkotó technikával is alátámasztották, hogy a menopauza alatt csökken az agyi aktivitás. Egy premenopauzális nő agyának vizsgálatakor élénk, vörös és sárga színű területek mutatják a magas aktivitást, míg egy posztmenopauzális nő agyában több zöld és sötét terület látható – ami több mint 30%-kal alacsonyabb agyi aktivitásra utal.

Ez a változás különösen az alábbi kritikus agyi területeket érinti:

• Hippokampusz – a memória és tanulás központja. Csökkenő aktivitása hozzájárulhat a feledékenységhez és memóriazavarhoz.

• Prefrontális kéreg – a döntéshozatal, koncentráció és problémamegoldás agyi területe. Ennek visszaesése magyarázhatja a „ködös gondolkodást” és a figyelemzavarokat.

• Amigdala – az érzelmek szabályozásáért felelős. Az ösztrogén csökkenése ezen a területen hangulatingadozásokhoz, fokozott szorongáshoz, akár depresszióhoz is vezethet.

  
  

Mosconi és kutatótársai (Neurology, 2017; PLOS One, 2017) rámutattak arra, hogy az ösztrogén neuroprotektív hatással bír – vagyis védi az agyat, támogatja az energiaellátást, és fenntartja a neuronok közötti kommunikációt. Az ösztrogén csökkenésével azonban ez a védelem is gyengül, és ez visszafogja az agy anyagcseréjét és aktivitását.

Miért fontos erről beszélni?

Sok nő tapasztal a menopauza során olyan tüneteket, mint:

• memóriazavar, feledékenység

• „agy köd” – nehezebb koncentráció, lassabb gondolkodás

• hangulatingadozások, szorongás

• kimerültség, alacsony energiaszint

Ezek a jelenségek nem csupán kellemetlen mellékhatások, hanem neurológiai változások következményei is – amelyeket érdemes komolyan venni.

Mi köze van mindennek az Alzheimer-kórhoz?

Több kutatás is kimutatta, hogy a menopauza és az Alzheimer-kór kockázata között szoros kapcsolat áll fenn:

• A hosszabb női élettartamot figyelembe véve is kétszer annyi nő szenved Alzheimer-kórban, mint férfi.

• Az ösztrogén csökkenése megnöveli a neurodegeneráció esélyét – vagyis az agyszövet leépülését –, ami hosszabb távon Alzheimer-szerű elváltozásokat indíthat el.

• A menopauzális agyban kimutatták az inzulinrezisztenciát, ami összefügg az Alzheimer-kór egyik központi mechanizmusával, az agyi glükóz-anyagcsere zavarával.

  
  

Miért nem beszélünk erről eleget?

Történelmileg az orvosi és agykutatások többsége férfiak mintáin alapult, ezért a női agy változásai – különösen a menopauza idején – háttérbe szorultak. Csak az elmúlt években kezdett a tudomány igazán figyelmet fordítani arra, hogy ez az életszakasz neurológiai szempontból is meghatározó. A menopauza tehát nemcsak hormonális, hanem idegrendszeri és pszichológiai szempontból is új megértést igényel.

Ezért fontos, hogy a nők ne csak a fizikai tünetekre figyeljenek, hanem arra is, hogyan hat mindez a gondolkodásukra, hangulatukra, belső egyensúlyukra. A tudás nemcsak hatalom, hanem lehetőség is: hogy időben és tudatosan reagáljunk ezekre a változásokra – és ne csak túléljük, hanem meg is értsük őket.

A menopauza nem pusztán testi változások sorozata, hanem egy mély és összetett idegrendszeri átalakulás is, amely megérdemli a figyelmet, a tudást és a támogatást. Az agy működésének megértése segít abban, hogy ne csak túléljük ezt az időszakot, hanem valóban jól legyünk benne – tudatosan, informáltan, önmagunkhoz kapcsolódva.

Ha úgy érzed, ezek a változások benned is zajlanak, és szeretnél erről beszélni, támogatást kapni vagy csak jobban érteni, mi zajlik benned: keress bizalommal, foglalj időpontot egy konzultációra.

Időpontfoglalás itt – evarozsa.eu/booking-online